go to the original language article
A Cërrikben, Albánia középső városában évente 300 tonna zöld hulladékot már nem égetnek el, és nem küldenek égetőkemencékbe, hanem trágyává alakítanak, köszönhetően az EU által támogatott komposztáló központnak.
Ez a fenntartható megoldás segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, csökkenteni a költségeket és támogatni a helyi gazdákat. Ez az kezdeményezés nemcsak egy tisztább környezetet biztosít a város számára, csökkentve annak környezeti hatását és növelve a bevételi lehetőségeket, hanem segíti a gazdákat a növények termesztésében is, mivel a hulladékok trágyává alakulnak.
A Cërriki Komposztáló és Újrahasznosító Központ a város peremén, zöld mezők között található, ahol egykor a hulladékgyűjtés területe volt. Az EU Körkörös Gazdaság és Élhető Városok projektjének részeként épült, és megakadályozza az organikus anyagok lebomlását, amelyek egyébként metánt termelnének, ami 20-szor károsabb gáz, mint a CO2.
Hetente kétszer egy kis teherautó gyűjti a zöld hulladékot: ágakat, kerti nyesedéket, üvegházi hulladékot és szezonális nyesedéket a családoktól, valamint alacsony növényzetet és füvet. Tavasszal és ősszel a begyűjtött hulladék mennyisége a szezonális aktivitás miatt változik. Mint tipikus mezőgazdasági terület, Cërrik hulladékainak többsége organikus és zöld hulladék. Öt, a központban képzett munkatárs egy csapata laboratóriumi teszteket végez a végterméken, megerősítve, hogy az biztonságos és magas minőségű anyag trágyaként való felhasználásra.
A komposztálási folyamat több fázist foglal magában, a szerves anyagok gyűjtésétől és tárolásától a végső lebomlási fázisig.
Először a hulladékokat feldarabolják, csökkentve az ágakat szinte porrá. Ezután letakarják és többször megforgatják egy 5-7 hónapos időszak alatt, rendszeresen vízzel locsolják, és figyelik a hőmérsékletet – amelynek el kell érnie a 65 °C-ot, hogy megszüntesse a jelen lévő bármilyen magot, és biztosítsa, hogy az anyag a lehető legsterilebb legyen. Végül az anyagot átszitálják, és a keveréket trágyaként értékesítik a gazdáknak, csökkentve ezzel a mesterséges alternatívák vásárlásának szükségességét.
„Csak a Cërrik hulladékának egy részét dolgozzuk fel, de kezdetben nem értettük, mennyi zöld hulladékunk van valójában. Most a polgárok tudatosabbak – már nem égetik el a zöld hulladékot, és nem dobják a szemétgyűjtőbe. A kukák mellett hagyják, hogy mi összegyűjtsük. Így többször is hasznot húzunk ebből az anyagból. Először is, az égetés elkerülésével megelőzzük a szennyezés kialakulását. Aztán megtakarítjuk a szállítási költségeket az égetőbe. Végül komposztáljuk és értékesítjük. Amikor a közvetlen és közvetett bevételeket számoljuk, látjuk, hogy fedezzük a központ működési költségeit, beleértve a személyzet bérét és a karbantartást, valamint egy tisztább várost teremtünk” – magyarázza Enea Tacja, a Cërrik Önkormányzat Közszolgáltatási Ügynökségének igazgatója, leírva, hogyan válik ez a kezdeményezés pénzügyileg önfenntartóvá.
A komposztáló központ várhatóan egy új, 30-50 tonna/óra kapacitású aprítógéppel és egy nagyobb, önrakodó és önürítő teherautóval, daruval felszerelve bővül – lehetővé téve számára, hogy a Cërrik nagyobb területén terjeszkedjen. Az intézmény képes élelmiszerhulladékot is komposztálni, bár azok gyűjtése nehézkesnek bizonyult a forráson történő hulladékmegosztás hiánya miatt.
A mezopotámiai fenntartható kertészet, amely agyagtáblákon van nyilvántartva, a japán Bokashi módszertől kezdve, a görög, római és egyiptomi komposztálásig gödrökben, a német Hügelkultur rendszerig, és a modern gyakorlatokig, az emberiség régóta keresi a módokat, hogy élhetőbbé tegye a városokat, felelősségteljesen kezelve a hulladékokat.
A komposztálás csökkenti a vegyi trágyák iránti igényt, növeli a talaj nedvességtartalmát, megakadályozza a talajeróziót, támogatja a növények növekedését, csökkenti a növények halálozási arányát, pénzt takarít meg, megakadályozza az üvegházhatású gázok képződését, enyhíti a klímaváltozást, javítja a víz minőségét, és általában gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket kínál, amelyek javítják életminőségünket.
A Körkörös Gazdaság és Élhető Városok EU-projektet az Európai Unió (EU) és a Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) társfinanszírozza, és a GIZ Albánia valósítja meg a Turizmus és Környezetvédelmi Minisztériummal (MTM) együttműködve. A projekt támogatja Albánia átmenetét a körkörös gazdaság felé, és felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a jövő fenntartható városait építsék. Hozzájárul a közegészség javításához, zöld munkahelyek létrehozásához és a jobb energiahatékonysághoz. (június 6.)