go to the original language article
Berlin – Csak a világ népességének 3,5 százaléka él olyan államokban, amelyek garantálják polgáraik számára az összes szabadságot, civil társadalmi szervezetek vizsgálata szerint.
Összesen 40 államot sorol a „A civil társadalom atlasza”, amelyet az evangélikus „Kenyeret a Világnak” segélyszervezet tett közzé Berlinben. Ez azonban azt is jelenti: az emberek nagy része bizonyos, sőt súlyos jogi korlátozásokkal él.
Támadások a demokráciára és az emberi jogokra
A „Kenyeret a Világnak” évente megjelenő atlasza a Civicus Hálózat által világszerte civil társadalmi szervezeteknél gyűjtött adatokra támaszkodik. A vizsgálat 197 országot és területet ölel fel.
„A demokráciát és az emberi jogokat világszerte olyan módon támadják, ahogyan azt évtizedek óta nem tapasztaltuk. A jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása és az állami önkény elleni védelem egyre több országban fenyegetett vagy már nem is létezik” – nyilatkozta a „Kenyeret a Világnak” elnöke, Dagmar Pruin. Csak egy szabad civil társadalom mellett lehet élénk demokrácia.
A szabadságjogok Németországban „korlátozott” besorolást kaptak
A jelentés az államokat öt kategóriába sorolja. A 40 „nyitott” kategóriába sorolt országban az állam garantálja az összes civil társadalmi szabadságot. Európában ide tartozik többek között Ausztria, Észtország és a skandináv államok. Világszerte Új-Zéland és Jamaica is közöttük van.
Az EU-tagállamok kevesebb mint fele – mindössze tizenkét ország – szerepel a „nyitott” kategóriában. Ez a fejlődés nemcsak nemzeti, hanem európai kérdéseket is felvet, mivel az EU-tagállamoknak kötelességük megőrizni az Unió alapértékeit, mint a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok. Ugyanakkor olyan országok, mint Magyarország és Szlovákia – valamint a múltban Lengyelország – az EU figyelmének középpontjában állnak, mivel többször megsértették a jogállami elveket.
Németország a második legjobb „korlátozott” csoportban helyezkedik el, amely 42 országot és a világ népességének 11,1 százalékát öleli fel. A gyülekezési vagy véleménynyilvánítási jogokat a kategóriában szereplő országok túlnyomórészt tiszteletben tartják, de előfordulnak jogsértések. Argentína, Szlovákia és az Egyesült Államok is ide tartozik. Németország leminősítését, amely már a korábbi jelentéssel megtörtént, a „Kenyeret a Világnak” többek között a Klíma-Tüntető Csoport Utolsó Generáció elleni kemény fellépéssel és a újságírókkal szembeni növekvő erőszakkal indokolja.
Európában sem minden rózsás
A „korlátozott” kategóriába az atlasz 35 államot sorol, amelyek a világ népességének 12,9 százalékát képviselik. A civil társadalmi szervezeteket zaklatják, a rendőrség gyakran erőszakkal lép fel a gyülekezések ellen. Több európai állam is szerepel itt: Görögország, Egyesült Királyság, Magyarország és Ukrajna is.
A „elnyomott” kategóriába 51 állam tartozik, amelyek a Föld népességének 42,6 százalékát fedik le. A kormányok megfigyelik, letartóztatják vagy megölik a kritikusokat, cenzúra van. A jelentés itt említi többek között Algériát, Mexikót, Törökországot és Thaiföldet.
Majdnem 30 százalék él súlyos korlátozásokkal
Oroszországot és 28 másik országot „zárt” kategóriába sorolják. „Félelem légköre uralkodik” – áll a magyarázatban. A rezsim kritikáját súlyosan büntetik. Összességében a világ népességének 29,9 százaléka él ezek között a körülmények között, például Fehéroroszországban, a Palesztin Területeken, az Egyesült Arab Emírségekben, Észak-Koreában és Vietnámban. Kilenc országban romlott a helyzet, míg kilenc másikban javult.
A jelentés idén a jogállam elleni támadásokra helyezi a hangsúlyt. Így a jogállami elveket például olyan törvényekkel ássák alá, amelyek lehetővé teszik a hatósági önkényt, vagy zaklatják a nem kormányzati szervezeteket és a médiát. (június 2.)